Bereczki Kata az alkotásról
Anya a konyhában, kissé feszülten. Nem szereti ha bemegyünk, ne zavarjuk meg, közös sütés-főzésről szó sem lehet. Az ebéd csak valami egyszerű vagy maradék, mert a vacsorára koncentrálunk. Várjuk a családot; nagymamámat, nagynéniméket, unokatesót.
A néhány napja megvásárolt fenyőfát alig várom hogy apa reggel beküzdje a talpába. A faragás küzdelme mellé mindig jönnek a kiütések, apukám bőre érzékeny, a fenyőtől is kiütéses lesz a keze. Sebaj, estére elmúlik, végre áll a plafonig érő fenyő a nappaliban. Rögtön porszívózni kell, a bejárati ajtótól a nappaliig vezető sávban végig. A porszívó nem kerülhet messzire, a vendégek érkezéséig még legalább kétszer kell porszívózni, egyszer a fa feldíszítése után, egyszer a vacsora elkészülte után a konyhában. A nappali a fa feldíszítésének idejére a nyugalom szigete. Magunkra csukjuk az ajtót, apa, nővérem és én. Minden évben ugyanazt a bakelit lemezt tesszük fel ilyenkor, a Bojtorján együttestől a Karácsonyi albumot. Minden évben rácsodálkozunk kibontáskor az egyesével papírba csomagolt díszekre, egy év alatt el is felejti az ember mik lapulnak a dobozban. A legnagyobb becsben a dédszülőktől örökölt üvegdíszek és az amerikai rokonoktól kapott gyöngyből szövött díszek vannak. Az én feladatom a szaloncukrok papírjába beleszúrni a fém kampókat. A díszek felakasztgatásában is segítek, de apukám úgyis háromszor átakasztgat mindent, hogy egyenletesen oszoljanak el a dolgok a fán. Nem szeretjük a túlzsúfolt Karácsonyfát. Ha kész, jöhetnek az említett porszívózások. Anya egyre feszültebb. Mindenki egyre feszültebb, egyre türelmetlenebb a várakozás. Kis időt mindenki tölt magában is, ezalatt megcsináljuk az utolsó simításokat a meglepetéseken, és mindenki odacsempészi az ajándékokat a fa alá. Aztán titkon mindenki nézegeti a csomagokat, melyik kié lehet és mi lehet a papírban. Szép ruhában várakozunk, minden készen áll. Apa a legtürelmetlenebb, a nappali ablakából lesi a vendégek érkezését. Egy perc késésnél már sóhajtozik, 10 perc késésnél már az életkedve is elmegy. Anya az utolsó pillanatig feltalálja magát, hajat tupíroz, rúzsoz, porszívóz. Végre megérkeznek! Kristálypoharak csilingelnek, karácsonyi zene szól, ajándékokat bontogatunk, beszélgetünk. A konyhában megesszük az egész nap készült ételeket, anya is kezd lelazulni. Leülünk a nappaliban. Nagymamám arca kipirult a bortól. Ő a legboldogabb hogy együtt a család. Unokatesóval unjuk a felnőttek beszélgetését, átvonulunk a gyerekszobába, Karácsonyi zene helyett a kazettás magnón a kedvenceinket hallgatjuk, és Virágparádé társassal játszunk. Eltelt az idő, nagynéniék mennek. Nagymamám marad nálunk éjszakára, ami megkoronázza az ünnepet. A zöld plédbe burkolózva beszélget még velünk, aztán amíg felveszi rózsaszín apróvirágos hálóingét, megágyazunk neki a nappaliban. Nekem még ki kell tartanom, mert álmosan is ki kell menni az ünnepi lakás melegéből a hideg templomba, az éjféli misére. Nagymami az ágyból a tévében nézi a Vatikánból közvetített misét, de mire hazaérünk ő már horkol. Másnap mi megyünk vendégségbe, az izgalom már kisebb, de nem múlik el.
Ma már én vagyok a konyhában feszülten. Ebéd nálunk is alig van, mert nem tudok egyszerre ebédet és vacsorát is készíteni. A férjem nem kedveli a fenyőtalpakat, sokfélét kipróbált már de egyik sem az igazi. Ha végre a nappaliban áll, a fa díszítését együtt csináljuk mindannyian. Engedem a gyerekeknek hogy ők is akasztgassák a díszeket, de utólag titkon mindent átrendezek hogy egyenletesen legyenek eloszlatva. Nem szeretem a túlzsúfolt díszítést. Nosztalgiából minden évben ugyanazt a Karácsonyi albumot indítom el a Spotify-on fadíszítés közben, amit otthon gyerekkoromban hallgattunk a lemezjátszón. Nemrég megtudtam, hogy apukám is ugyanazt hallgatja otthon még mindig, amíg egyedül feldíszíti azt a néhány, vázába rakott fenyőágat, és közben könnyezik a szeme a sok szép emléktől, az évek múlásától. Anyukám közben a konyhában főz, de már kevésbé feszülten, mert csak 4 emberre kell készülnie. Másnap mi várjuk őket szép ruhában izgalommal, a gyerekeknek az ő érkezésük koronázza meg az ünnepet.
